Van ez a klasszikus magyar nyári csapatépítés: elvonulás természetközeli helyre, esetleg valami “hivatalos” program, például félév-értékelés, második félév tervezés, jövőkép, ilyesmi, aztán persze főzés bográcsban, tipikusan lecsó, de bármi is, biztos, hogy bőven van benne őrölt paprika, este iszogatás, társasjáték, éneklés, igény szerint tánc (legyen tánc!), vaskos poénok, teli szájjal röhögés, másnap kissé nyúzottan ébredés stb.
Ezt mi is tudjuk, csináljuk is. Visszaolvasva kicsit X Gen megközelítésnek tűnik, de (egyelőre) egy szem Z Gen kollégánk is élvezi, aktívan kiveszi a részét (vidéki srác, biztos azért).
Nálunk a program annyiban speciális, hogy lenyomunk magunknak / magunkkal két nap masszív, belemenős, mélyen beszélgetős “tréninget”. Ami ebből aktuális, nem csak nekünk, hanem a Magyarországon működő vállalatok többségének:
- Hogy alkalmazkodjunk a recesszióhoz és a hirtelen és kiszámíthatatlan változásokhoz a gazdaságban?
- Van-e esélyünk megbecsülni, hogy milyen lesz a második félév, vagy 2026?
- Mi legyen a viszonyunk az AI-hoz? Elég, ha tudatosan használjuk, vagy innoválnunk is kellene valamit?
- Hogy őrizzük meg a szakmai, üzleti és emberi közösségünket ebben a darálóban, ami a mindennapi valóságunk?
- Hogy tudjuk segíteni, megtartani egymást?
- És legfőképpen: miben lehet, miben érdemes, miben tudunk hinni? Miből tudunk energiát, inspirációt meríteni?
Ismerős, ugye? Talán más hangsúlyokkal és megfogalmazásokkal, de biztos vagyok benne, hogy nálatok is ilyesmik mennek.
És még mi? Köszi, ha kommentben bedobtok egy-két témát, ami benneteket foglalkoztat, “félévzárás” jeligére! Lecsó receptek is jöhetnek, abból úgyis örökké keressük a tökéletest. 😁
