A munkám és kíváncsiságom miatt sokat időztem mostanában a LinkedInen. A bejegyzéseket olvasgatva a Jehova tanúk kiadványaiban ábrázolt paradicsomra emlékeztető utopisztikus világ bontakozott ki előttem – amelynek persze magam is a részévé váltam .
A LinkedIn utópiájában nincs rosszindulat vagy erőszak. Ide nem hallatszik be a politika, nincs fenntarthatatlan növekedés és klímaváltozás. Itt nincs művészet, mert az csak nyugtalanságot keltene, ráadásul nem is hasznos. A humor visszafogott, nem a hangosan nevető fajta, mert mentes a fájdalomtól, a mocsoktól és a cinizmustól.
Az itteni emberek nem a pénzért dolgoznak, hanem lelkesedésből, mert kizárólag az érdekli őket, hogy értéket teremtsenek mások számára.
A LinkedIn ember sikeres. Ezt elhivatottságának és erőfeszítéseinek köszönheti, amelyekkel el is dicsekszik, anélkül, hogy ezért szerénytelennek tartanák. Közben láttatja sebezhetőségét is, de valahogy úgy, hogy attól még rokonszenvesebbnek és kompetensebbnek tűnik.
Itt az emberek lelkes és szeretetteljes kollégákkal dolgoznak, akiknek ezért végtelenül hálásak.
A LinkedIn ember ügyfelei, vevői szinte fürdőznek beszállítóik szeretetében.
Itt nincsenek tragédiák, csak kihívások, meg hihetetlenül izgalmas projektek, amelyek egyedül a kívülálló számára tűnnek érthetetlennek és fölöslegesnek.
Itt azt, hogy valaki lediplomázik, aztán dolgozik egy pár munkahelyen, kiköltözik az agglomerációba és megöregszik – úgy hívják, hogy journey. Amikor valakit elbocsátanak és egy másik irodában kell dolgoznia, arra meg azt mondják: new chapter, mintha ez egy izgalmas kalandregény soron következő fejezete lenne.
Az itteniek lelkére és egészségére gondos coach-ok egész serege vigyáz, akiknek más gondjuk sincs, csak hogy odafigyeljenek arra, hogy hogyan érzi magát és eleget sportol-e a Linkedln ember, akinek az újabb specialisták már a szomorú belső gyermekét is megvigasztalják, ha ez hiányzik a produktivitásához.
Ez egy homogén, forradalmak nélküli világ: azok, akik valami izgalmasat vagy szokatlant szeretnének ide behozni, furcsa módon ugyanúgy belesimulnak az angyali kórus fehér zajába, és az ő hangjuk sem lesz megkülönböztethető a többitől.
A Facebook és a Tinder üzleti változatának indult, sterilizált utópia lett a LinkedIn, ami – ellentétben itt említett rokonaitól – ugyanúgy mentes az ember önző, nyugtalanító, ördögi természetétől, mint a keresztények paradicsoma.
