Jól lenni vagy jól élni?

A wellbeing-nek számos definíciója van, és sokan sokféleképpen használjuk a fogalmat. Ebben a cikkben a well being teljesebb meghatározásáról szeretnék írni, egy olyan aspektusról, amiről talán kevesebb szó esik.

Kezdjük egy hivatalos verzióval, az egészség WHO (World Health Organization) által meghatározott fogalmával. Az egészség nemcsak a betegség vagy a gyengeség hiányára utal, nemcsak azt jelenti, hogy nem szorongunk, nem szenvedünk depressziótól, a mindennapi stressz hatásaitól, hanem azt is jelenti, hogy jelen van a jóllét valamilyen aspektusa az életünkben, kapcsolatainkban. 

Kétféle jóllétről beszélhetünk. Az egyik, ami közismert, és talán a legtöbben ezzel azonosítják a jóllét állapotát: annak hedonisztikus oldala. Amikor jól érezzük magunkat, képesek vagyunk örömöt, boldogságot átélni, és olyan pozitív érzésekkel éljük a napjainkat, mint például a hála, kedvesség, szeretet. Amikor jól érezzük magunkat a szeretteink körében, rendszeresen van időnk arra, hogy számunkra jó érzéseket adó tevékenységeket végezzünk: megnézzük a naplementét, utazzunk, táncoljunk egy jót a barátainkkal, elolvasunk egy jó könyvet, egyszóval az élet hétköznapi örömeit élvezzük. 

A jóllét másik, talán kevéssé ismert oldala az úgynevezett eudaimonikus jóllét, ami kiteljesedést, értelmes életet, vagy a céljaink, értékeink mentén való életet jelenti. Ide tartozik a fáradságos, de jól végzett munka öröme, vagy ha elértünk egy számunkra fontos célt az életben, ha meghozunk egy nehéz döntést, aminek az eredményeként az életünk jobb összehangba kerül azzal, ami számunkra értékes, fontos. 

A kérdés, hogy hogyan tudjuk a jóllétünket fejleszteni, azaz jobban lenni az életünkben. A pszichológiában és orvoslásban is alkalmazott modell szerint azt, hogy a dolgok hogyan alakulnak az életünkben, három faktor együttes jelenléte határozza meg: a kihívások, amikkel találkozunk az életben, a gyengeségeink, sebezhetőségünk, amit átélünk a nehézségek hatására, és azok az erőforrások, amiket mozgósítani tudunk a kihívásokkal való megküzdés érdekében. 

A fentiekből látszik, hogy a jóllét nem csupán a pozitív, örömteli érzések átélését vagy a hétköznapi örömök megtapasztalását jelenti, bár az is igaz, hogy sokaknak ez is nehézséget jelent. A jóllét komplexebb megközelítésben kiegészül azzal, hogy az életünkben céljaink, értékeink, hiteink vannak, és ezek mentén, vagyis önazonosan próbáljuk élni életünket, szervezni a mindennapjainkat, valamint eredményesen küzdünk meg az ezek eléréséhez vezető úton felmerülő nehézségekkel. Ehhez viszont többre, más jellegű erőforrásokra is szükségünk van, mint a pozitív gondolkodás, vagy az örömök átélése. Önmagunk megismerésére, az erősségeink birtokba vételére, a gyengeségeinkkel való megküzdésre, kitartásra, erőre, arra, hogy képesek legyünk fejlődni, tanulni, és még sorolhatnám. De legfőképpen talán arra, hogy túllépve a hétköznapi örömökön (vagy azok mellett) törekedjünk a számunka értelmes, értékes élet elérésére. 

A lenti videóban erről a témáról beszél bővebben Steven Hayes, aki a Nevada Foundation professzora a Reno-i Nevadai Egyetem Pszichológiai Tanszékén

Related Posts