Szervezetfejlesztés a VUCA világban

Az elmúlt hónapokban számtalan olyan elemzés született, amely a COVID-19 járványnak az üzleti életre gyakorolt hatását vizsgálta. Ezekből egyértelműen kitűnik, hogy a digitális transzformáció felgyorsult, a mesterséges intelligencia, az automatizálás és a kiberbiztonság szerepe felértékelődött. Az „új normalitás” tehát szólhatna akár a technológiai szempontok túlsúlyba kerüléséről is.

Ezzel szemben, amint ezt az IBM – 3450 felsővezető megkérdezésével készült – „COVID-19 és az üzleti élet jövője” című tanulmánya is megerősíti, az alkalmazottak motivációja, alkalmazkodóképessége, a kiégésük elkerülése fontosabb, mint valaha. E tanulmány további fontos megállapítása, hogy a vezetők jelentősen túlbecsülik az általuk nyújtott támogatás hatékonyságát: az új, komplex környezetben a munkavállalók fáradtak és túlterheltek. Fontos tehát, hogy a vezetők fokozott figyelmet fordítsanak a munkatársaik mentális egészségére és jóllétére, továbbá az alkalmazkodáshoz szükséges készségeik fejlesztésére.

A szervezetfejlesztő szakma a járvány kezdete óta keresi a választ az új kihívásokra. Ennek a gondolkodásnak két fő iránya van. Az egyik a virtuális platformok használatával kapcsolatos: személyes találkozás hiányában tudjuk-e egyáltalán folytatni a munkánkat. A másik irány tartalmi: szükség van-e a munkánkban új fókuszokra és ha igen, akkor melyek legyenek ezek. Az IBM tanulmány ez utóbbi kérdéskörrel összefüggésben fogalmaz meg fontos megállapításokat, amelyek számos ponton visszatükrözik azokat a benyomásokat, amelyeket az elmúlt időszakban az ügyfeleinkkel végzett munkánk során szereztünk:

• A megváltozott üzleti és társadalmi környezet, illetve a várhatóan elhúzódó recesszió erősen megterheli a szervezeteket, csapatokat. Emiatt egyre nagyobb jelentősége van a csapaton belüli kritikus helyzetek mielőbbi azonosításának, az egymás iránti figyelem és elkötelezettség erősítésének.
• Meggyőződésünk, hogy hosszútávon jelentős kockázatot jelent a hatékony szervezeti működésre nézve, ha a vállalatok a technológiai és egyéb üzleti megoldásokra helyezik a hangsúlyt, míg az emberi tényezőre való figyelem csökken.
• A személyes találkozások hiányában új megoldásokra van szükség a szervezeten belüli láthatóság fenntartására.
• Eddig is gyakran használták a „VUCA világ” kifejezést, mostantól ez hatványozottan igaz. Mindez a szervezeteket folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti: rugalmasan vagy szenvedve, de változniuk kell.
• Csökken az esély a kiszámítható, tervszerűen végrehajtható változási programok végigvitelére. Ezek helyett előtérbe kerülnek az adaptív, kísérletező megoldások, amelyekhez szükség van a biztosnak hitt fogódzók és a kontroll elengedésére.
• A vállalatoknak érzelmileg és mentálisan stabil, kiegyensúlyozott, kiszámíthatóan teljesítő munkatársakra van szükségük, ám utóbbiaknak sok esetben nagy nehézséget jelent a munka és magánélet összeegyeztetése, a személyes találkozások hiánya, vagy nagymértékű csökkenése. Az egyéni és társas életviteli problémák, hiányok felerősödnek, “privát krízisek” bontakoznak ki. Felértékelődik a vezetők és a szervezetek felelőssége a szervezeti és emberi (mentális és érzelmi) egészség megőrzésében. Azonban az is fontos, hogy a munkatársak maguk is képesek legyenek a saját jóllétükért felelősséget vállalni.

Összességében úgy látjuk, hogy a COVID-19 járvány hatásainak következtében növekszik az erős, elkötelezett, hatékonyan és stabilan működő munkahelyi közösségek jelentősége. Hiszünk benne, hogy ezeknek a közösségeknek az építése, fejlesztése, a munkatársi elkötelezettség értékrend és emberi viszony alapú erősítése a Neosys alapvető kompetenciája.